33 éves, porckorong-sérves fiatalember voltam,mikor ezen blog írásába kezdtem. Szeretném megosztani azokkal akiket érint, vagy érdekel a történetem, betegségem regisztrálása óta.
Eddig leadtam 5kg-ot két hét alatt. Kemény nagyon, de bírni kell!!!
2 megjegyzés:
Névtelen
írta...
szia,
most néztem egy riportot az ún. denevérágyról. nem tudom hallottál róla vagy sem, de riportban megszólaló úrnak segített elviselhetőbbé tenni a problémát. sok kitartást és lelkierőt kívánok!
a riport: http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=5779
hogy áll a diagnózis? nekem ma elemezték ki az MRImet. az idegsebész saját bevallása szerint sem gondolta hogy ez szükséges lesz és láthatóan meglepődött a sérveim láttán. az L5 nél egy kiszakad az L4es nél pedig egy még nem kiszakad. azt ugyan nem értette hogy tudok ezzel menni vagy mozogni minden fájdalom nélkül. igazából szinte semmit sem érzek, mostanában már arra sem ébredek fel ha fordulnom kell, pedig volt olyan idő, amikor alig bírtam 5 lépést megtenni, de valójában sohasem bírtam a seggemen maradni, így nem is pihentem vele, még akkor sem amikor pedig - így utólag olvasva a beszámolókat - kellett volna. lehet h akkor most nem lenne kiszakadva??? ezen kár filózni, a műtétet egyenlőre nem vállalom be, habár állítólag ez elkerülhetetlen lenne, mégis megállapodtunk, hogy amíg lábujjhegyre tudok állni és sétálni ,addig kapok haladékot. amint valamiféle intő jelet látok, azonnal be kell feküdni. most a McKenzie tornában bízok, amire szeretnék minnél előbb bejelentkezni, továbbra is JÓGÁzni fogok és megpróbálom a hátúszást, habár ez a legkevésbé kedvelt sportom...........meg is látszik.......elhatároztam hogy leadok 4-5 kilót is, biztos attól is fellélegezne a gerincem, habár nem nagyon változott a súlyom középsuli óta, kétlem hogy ez lenne az ok, viszont biztosan segíteni fog.
nektek mi a tapasztalatotok a tornák hatásairól? szerintem a jó tartás kialakítása és az erre való áttérés kulcsfontosságú.
ami aggaszt, hogy nem tudom pontosan, mekkora a veszélyt vállaltam be azzal hogy skippeltem a műtét opciót, valyon benne lehet a pakliban a bénulás?
természetesen, mikor az ember szabadon tud mozogni valahogy optimistább is. azt hiszem ezt csak én tudom lerendezni magamban, az én testem, én tettem tönkre, nekem kell helyrehozni. ráadásul azt vettem észre h nálam jobban ezt senki sem akarja és senkit sem érdekel különösebben, persze ezen ideiglenesen szokott változtatni némi kézpénz.....ideiglenesen és csak nagyon kis ideig.
2 megjegyzés:
szia,
most néztem egy riportot az ún. denevérágyról. nem tudom hallottál róla vagy sem, de riportban megszólaló úrnak segített elviselhetőbbé tenni a problémát.
sok kitartást és lelkierőt kívánok!
a riport:
http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=5779
Szia!
hogy áll a diagnózis? nekem ma elemezték ki az MRImet. az idegsebész saját bevallása szerint sem gondolta hogy ez szükséges lesz és láthatóan meglepődött a sérveim láttán. az L5 nél egy kiszakad az L4es nél pedig egy még nem kiszakad. azt ugyan nem értette hogy tudok ezzel menni vagy mozogni minden fájdalom nélkül. igazából szinte semmit sem érzek, mostanában már arra sem ébredek fel ha fordulnom kell, pedig volt olyan idő, amikor alig bírtam 5 lépést megtenni, de valójában sohasem bírtam a seggemen maradni, így nem is pihentem vele, még akkor sem amikor pedig - így utólag olvasva a beszámolókat - kellett volna. lehet h akkor most nem lenne kiszakadva??? ezen kár filózni, a műtétet egyenlőre nem vállalom be, habár állítólag ez elkerülhetetlen lenne, mégis megállapodtunk, hogy amíg lábujjhegyre tudok állni és sétálni ,addig kapok haladékot. amint valamiféle intő jelet látok, azonnal be kell feküdni. most a McKenzie tornában bízok, amire szeretnék minnél előbb bejelentkezni, továbbra is JÓGÁzni fogok és megpróbálom a hátúszást, habár ez a legkevésbé kedvelt sportom...........meg is látszik.......elhatároztam hogy leadok 4-5 kilót is, biztos attól is fellélegezne a gerincem, habár nem nagyon változott a súlyom középsuli óta, kétlem hogy ez lenne az ok, viszont biztosan segíteni fog.
nektek mi a tapasztalatotok a tornák hatásairól? szerintem a jó tartás kialakítása és az erre való áttérés kulcsfontosságú.
ami aggaszt, hogy nem tudom pontosan, mekkora a veszélyt vállaltam be azzal hogy skippeltem a műtét opciót, valyon benne lehet a pakliban a bénulás?
természetesen, mikor az ember szabadon tud mozogni valahogy optimistább is. azt hiszem ezt csak én tudom lerendezni magamban, az én testem, én tettem tönkre, nekem kell helyrehozni. ráadásul azt vettem észre h nálam jobban ezt senki sem akarja és senkit sem érdekel különösebben, persze ezen ideiglenesen szokott változtatni némi kézpénz.....ideiglenesen és csak nagyon kis ideig.
Megjegyzés küldése